Higiénia Technológia Kártevő Varat Dergall Madárinfluenza
Rólunk
HATAGRO Munkatársak Hírek Kapcsolat English version
  • 2018 Jún. 03
    21:51

    Egyelőre csak vaddisznóknál, de Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis. A hír hallatán a sertéságazat és a vadásztársadalom minden tagja szinte egy emberként kapott a szívéhez. De mekkora valójában a veszély? Mit érdemes tudni a betegségről, mik a teendők és mire számíthatunk? A többi közt erről is szó esett a dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal folytatott beszélgetésünkben.

    Milyen most a hazai afrikaisertéspestis helyzet?

    – Az állategészségügyi szakemberek folyamatosan végzik a vizsgálatokat. Több elhullott vaddisznóban is kimutattuk már a vírust, de ezeket mind az első esethez közel, az úgynevezett különösen ellenőrzött területen belül találták. A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy „helyhez kössék” a vírust, de az nem zárható ki, hogy további esetek is előfordulnak.

     

    Mit tart a legfontosabbnak a betegséggel kapcsolatban?

    – Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, kizárólag a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg. A betegség megjelenése azonban komoly gazdasági kárt jelent a vadásztársadalom, de még inkább a sertéságazat számára. Maga a vírus rendkívül ellenálló, megfelelő körülmények között akár évekig is fertőzőképes marad. Se gyógykezelés, se megelőző vakcinázás nincs ellene. Ráadásul nemcsak „természetes úton” terjed, hanem úgynevezett ragályfogó eszközökkel, sőt akár fertőzött hússal vagy abból készült termékekkel is messzire elhurcolható. Éppen ezért az a legfontosabb, hogy a maga szintjén mindenki betartsa a terjedése megelőzése érdekében szükséges előírásokat.

     

    Az állattartók esetében mit jelentenek ezek az óvintézkedések?

    – Alapvetően semmi újat nem kell tenniük, de az állategészségügyi előírások pontos és folyamatos betartása jelenleg kulcsfontosságú. Ide tartozik egyebek között, hogy aki egy település külterületén tart sertéseket, erősítse meg a kerítését, hogy a vaddisznókkal még véletlenül se tudjanak közvetlenül érintkezni a sertések.

     

    Figyeljenek rá, hogy vaddisznók által megdézsmált takarmányt senki ne adjon a sertéseinek! Vagy, ha már takarmányról van szó, nem szabad elfelejteni, hogy az unióban szigorúan tilos élelmiszerhulladékkal, közismertebb nevén konyhai moslékkal etetni az állatokat! De ez csak néhány példa, a Nébih honlapján a http:// portal.nebih.gov.hu/hu/afrikaisertespestis címen megtalálható a megelőzést szolgáló legfontosabb intézkedések listája.

     

    Mikor gyanakodjon az állattartó? Milyen tünetekre kell odafigyelni a leginkább?

    – A betegség tünetei a fertőződés után néhány (3-15) nappal kialakulnak. Elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas, 40 °C feletti lázzal járnak. Emellett bágyadtság, étvágytalanság, gyengeség, bizonytalan mozgás, majd hirtelen elhullás tapasztalható az állatoknál. Szintén előfordulhatnak vérzések a bőrön, testszerte, vagy a bőr lilás elszíneződése, hányás, véres- habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés, esetleg vetélés. A vírusra minden korcsoport fogékony. A letalitása akár 100 százalékos is lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Azonban ez nem jelenti azt, hogy tömegesen betegednének meg, mert a vírus viszonylag lassan terjed a sertésállományban. Emiatt is nehéz a betegség megjelenésének korai észlelése egy gazdaságban, hiszen az elhullás nem minden esetben növekszik meg látványosan. Éppen ezért olyan fontos, hogy az állatok megbetegedését vagy váratlan elhullását minden állattartó haladéktalanul jelentse a településen dolgozó állatorvosnak, vagy akár a Nébih zöld számán [+36 (80) 263-244].

     

    Mire számítsunk, ha a vaddisznók után házi sertéseknél is megjelenik a betegség?

    – Az állategészségügyi szolgálat mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédjük a sertésállományt. Bízom benne, hogy ebben a fontos munkában az állattartók is a partnereink. Ha a megelőzés mégsem sikerülne, akkor még szigorúbb intézkedésekre lehet számítani. Első lépésként az érintett gazdaságban található valamennyi sertést leölik, a tetemeket, az állati eredetű termékeket és a betegséget közvetítő anyagokat pedig ártalmatlanítják, mindezt a hatóság felügyelete mellett. A gazdaságban a telep kiürítése után szigorított fertőtlenítést kell végezni. Az érintett gazdaság körül minimum 3 kilométeres sugarú, úgynevezett védőkörzetet, és minimum 10 kilométeres sugarú, úgynevezett megfigyelési körzetet jelölnek ki a szakemberek. Ezek korlátozás alá eső területek lesznek. Még hosszan sorolhatnám az ilyen esetben előírt kötelező hatósági intézkedéseket. Azonban egyelőre – úgy gondolom – a megelőzésre kell koncentrálnunk, és az állattartóknak is az erre irányuló teendőkre kell összpontosítaniuk.

     

    Arra azért térjünk még ki egy szóval, hogy lesz-e kártalanítás?

    – Természetesen. A leölt állatokért állami kártalanítás jár a tulajdonosnak. Azonban ennek a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása a feltétele. Tehát aki nem jelenti a betegség gyanúját, vagy például illegálisan tart megbetegedett állatot, annak nem jár kártalanítás.

     

    Mit tudna még javasolni az állattartóknak?

    – Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legyenek figyelmesek, óvják az állataikat! Az állategészségügyi szabályok többsége nem igényel jelentős befektetést, sem energia szempontjából, sem anyagi szinten. Tájékozódjanak a Nébih tematikus honlapján, kérdés esetén konzultáljanak az állatorvosukkal, ha pedig a fertőzés legkisebb gyanúja is felmerül, akkor ezt haladéktalanul jelentsék! A hatósági állatorvosok mindent megtesznek a megelőzésért, de a sikerhez nélkülözhetetlen az állattartók támogatása és felelős magatartása.

     

    Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

     

Győr

HAT-AGRO Csoport
9027 Győr, Tibormajori út 1.
Tel:
+36 96 525 023
E-mail:
info@hatagro.hu

Budapest

HAT-AGRO Csoport
1036 Budapest, Lajos u. 80. fsz. 27.
Tel:
+36 1 426 7947
E-mail:
info@hatagro.hu